Főoldal Horgásztavak Komment a Desedai versenyről: Takács Róbert

Komment a Desedai versenyről: Takács Róbert

 

                                                                                                        Komment Takács Robitól!!

 

 

Pergetőverseny lesz a Desedán. A tó történetében az első! Végre!

A hír hallatán az elégedettség és az izgatott várakozás érzésének elegye öntött el.

Hogy miért? Hadd szóljak erről pár szót az elején:

Az idei évtől a változás szelei borzolják tavunk felszínét. Mit borzolják? Hullámokat gerjesztenek! Ez a verseny sem jöhetett volna létre, ha...

Egyesületünk és baráti körünk több éves erőfeszítésének köszönhetően 2011-től a Kaposvári SHE kezelésébe került a Deseda. Megszereztük!

Talán nem túlzás kijelenteni, ez a víz országunk legimpozánsabb környezetben fekvő tavainak egyike. Hajdani hírneve mégis megkopott az elmúlt évtized elégtelenre vizsgázott vízkezelése következtében. Lehetetlen gyorsan helyrehozni sok év hibáit, de már látszik a szándék, a lelkesedés és hogy az irány most helyes.

 


A jövőben vizünkön évadnyitó-, évadzáró-, bojlis-, harcsafogó- és pergető versenyeken küzdhetnek a kevésbé halvérű, csendes ő...önjelöltek. Úgy tűnik, sikerül elérnünk az önkormányzatnál, hogy újra bedobhassunk éjszaka, az induló ragadozó-program eredményeképpen várhatóan egyre növekvő esélyekkel. Kötelező lesz a 70 cm feletti süllők és csukák, a 150 cm-nél hosszabb harcsák visszaengedése. Immár öt – nyáron hat -halőrünktől tarthatnak a tilosban járók, és még hosszan sorolhatnám a pozitív hal- és horgászbarát változásokat.

Pár éves kihagyástól eltekintve, a 80-as évek eleje óta látogatom ezt a csodálatos vizet. Mondjam, hogy hazajárok oda? Hogy a szívem csücske?

Mesterséges, de nem „műanyag" tó. A közel 300 hektáros, 8 km hosszan elnyúló vízfelület sekély öblökkel, náddal, sással, erdővel, bedőlt fákkal tarkított partvonala az idegen látogató számára is izgalmas horgászvizet sejtet. Hát még a meder! A hajdani völgyben az egykori patak partját fák szegélyezték, a legelők mellett kisvasút és földes utak kanyarogtak. Ha hal lennék, ilyen helyen szeretném eltölteni nyugdíjas éveimet, mint ahogy vélhetően teszi is megannyi veterán harcsa, harcedzett fogas, kapitális pontypapa.

De visszaevezve a versenypályára: meggyőződésem, hogy a zord időjárás és a ragadozók műcsalik iránti visszafogott érdeklődése ellenére hagyományteremtő küzdelemben vehettünk részt azon a hétvégén. Erősen keresve a csomót a kákán sem találok más kivetni valót a verseny lebonyolításában, mint hogy talán kissé melegebb időjárást intézhettek volna a szervezők... No mindegy, majd legközelebb.

Tényleg, minden elismerésem a Daiwának, a F&H-nak, Kalacsi Jánosnak, a KSHE-nak és a versenybíráknak, valamint az ebédért felelős kuktának!

 

Petivel eddig mindössze egyszer találkoztunk személyesen, 2007-ben, a pergető OB Tisza-tavi fordulóján, ott még „ellenfélként". A kapcsolat mindenesetre megmaradt, még ha azóta csupán levelezésre korlátozódott is. Az írásai alapján régóta sejtettem, hogy - nem csak a klaviatúra koptatásában – profi. Ezt számomra most maradéktalanul bebizonyította. Azt is tudom, több versenyt nyert idén.

Szóval hozzám képest zsenge kora ellenére megtiszteltetésnek vettem felkérését a desedai pergető-„táncra". Azt hiszem, hasonlóan képzeltük társulásunk előnyeit, azaz én bíztam Peti dunai süllők horogra kerítése közben szerzett rutinjában, ő a helyismeretemben.

 

A versenyről írt tökéletesen precíz összefoglalóját érdemben kiegészítenem esélytelen.

Összejött minden és nyertünk, ami természetesen eufórikus érzés, óriási élmény. Hozzáteszem, több kedves barátommal, a tavat szintén jól ismerő rutinos helyi pergetőkkel is versengtünk. Hallottam, számos haluk maradt le, melyek, ha megakadnak, ki tudja, hogy alakul a végeredmény. Pechjük most nekünk dolgozott.

Peti barátom kissé felnagyította a szerepemet, szerényen elhallgatva saját érdemeit, pl. azt is, hogy helyismeret ide, helyismeret oda, az edzésnapot 8 hallal zártuk, amiből 6 az ő motyójára kattant rá... Hitetlenül szemléltem, bárhol állunk le, barátom műcsalija halmágnesként működik. Élmény volt nézni csalivezetési technikáját, ahogy az „egerészős" UL-pecát műveli. Mondhatnám, hangszerének mestere.

A magam részéről szintén finom szerelést használtam a bevetésen, 2,40-es 10-30 gr-os pálcám, 15-ös madzagom mégis durvának tűnt az övé mellett. Nem szégyellem bevallani, ellestem tőle ezt-azt, és remélem lesz még alkalmam a partnereként tanulmányaim folytatására. Talán a következő Kalacsi-féle mérkőzésen?

Bocs, de most be kell fejeznem, hogy zárás előtt odaérjek a horgászboltba. Kicsit válogatnék a spéci UL cuccok között...

Takács Róbert

Megosztás a facebookon